Kétségbeesetten hívott fel egy kétszintes ikerházi lakás tulajdonosa azzal, hogy bár a lakásuk csupán 4 évvel ezelőtt épült, folyamatosan penészes fal fogadja őket, főleg a téli időszakban. A kivitelezővel már egyeztettek ezzel kapcsolatban, aki ki is ment a helyszínre, meg is bontották a tetősík gipszkartonját egy helyen, hogy ellenőrizzék, minden rendben van-e a hőszigeteléssel, de minden rendben volt. Annyi diagnózist kaptak, hogy a ház rendben van, de mivel túl sokan laknak a házban, ami 2 szülőt és 4 gyereket jelent, túl sokat fürdenek, főznek stb. a penészedés elkerülhetetlen. Vegyenek egy mobil páramentesítőt és azt használják télen, fürödjenek kevesebbet és talán megoldódik a gond.
Természetesen küzdöttek a penész ellen az elérhető eszközökkel, amik között nyilván a Szavó penészmentesítő első helyen szerepelt.
A tulajdonos ezzel nem elégedett meg, tovább akarta vinni az ügyet, amiben talán egy hőkamerás vizsgálat segíthet. Nézzük meg, mit találtunk végül ebben a házban a hőkamerás vizsgálat során.
Az épület
Maga az épület egy 2020 körül épült ikerház, aminek az egyik kétszintes lakásáról van szó. A ház 38 cm vastag kerámia falazattal rendelkezik, amire 15 cm vastag EPS hőszigetelés került. Az ablakok 3 rétegű hőszigetelt kivitelűek, meleg távtartóval szereltek és beépített redőnytokozással lettek ellátva. Az épület két homlokzatán egy-egy acélszerkezetű erkély került kialakításra. A padlásfödém feltehetően faszerkezetű, belső oldalon gipszkartonnal szerelt, ami mögött feltehetően szálas hőszigetelés kapott helyet, aminek vastagsága ismeretlen. A tetősíkokban is hasonló a rétegrend, lécezéssel és cserépfedéssel. A padlástér padlásfeljáróval nem, csak a tető külső megbontásával megközelíthető. Az lakás egy részen szomszédos a fűtött másik ikerlakással, mind a két szinten.
A vizes helyiségekben ablakok találhatók, amik gravitációs úton oldják meg a szellőztetést. Az egyterű konyha-étkező-nappali helyiségben pára-, és szagelszívó is található. Az épület fűtését levegő-víz hőszivattyú biztosítja padlófűtéssel. Hővisszanyerős szellőztetés nincs, napelem, napkollektor nincs. Szerencsére az időjárási körülmények kedvezőek voltak: a külső hőmérséklet 4 °C volt, a belső hőmérséklet 21 °C.
Tünetek
Az alsó szinten penészes fal egyetlen helyen volt tapasztalható, a szülői háló egyik alsó sarkában. Az emeleten már komolyabb gondok voltak, majdnem minden helyiségben volt penész a falon, de főleg az ablakok felett és a tetősíkok illeszkedéseinél, sarkainál. A bejárati ajtó mellett is folyamatos probléma volt a penészedés, amit igyekeztek vegyszerrel kezelni és újrafesteni több-kevesebb sikerrel. Az elmondás alapján reggelre az ajtózárban marad kulcsról csöpög a víz.
Hőkamerás vizsgálat előkészítése
Egy hőkamerás vizsgálat akkor lehet sikeres és hatékony, ha megfelelő hőmérsékletkülönbséget tudunk előállítani a külső és belső tér között, ami egy állandósult állapotban van. Tehát, ha bent 21 °C van, kint pedig -10 vagy 5 °C van, akkor szebb hőképeket kaphatunk. Az állandósult állapot azt jelenti, hogy a belső tér elég ideje fűtve van már ahhoz, hogy a szerkezetek is átvegyék és megtartsák az adott hőmérsékletet. Ebben az állapotban láthatók igazán a hideg beáramlások, hidegebb felületek, amik egyben azt is jelzik, hogy az az adott szerkezet, pont vagy felület folyamatos hűtésnek van kitéve valamilyen oknál fogva. Másképpen megfogalmazva: hőhidas lehet a szerkezet.
A fal penészedés tünetek esetén mindig valamilyen nedvesedésre gyanakszunk először, hiszen a penészgombák nem tudnak tápanyag, víz és megfelelő hőmérséklet nélkül életben maradni. A tápanyagok általában elérhetőek a falfelületeken idővel. A hőmérséklet is általában megfelelő a penésznek egy lakott térben. A víz viszont nem alapvető forrás egy falfelületen, annak valamilyen úton oda kell kerülnie.
A vizesedés lehet külső forrásból vagy belső forrásból származó. A külső források általában valamilyen beázás, szivárgás útján kerülnek a szerkezetbe, majd a belső térbe is eljutnak, így megfelelő mennyiségben táplálhatják a penészgombák növekedését. A belső forrást általában a levegő páratartalmának kicsapódás jelentheti, de ott vannak az egyéb vizet kezelő berendezések is pl.: mosogatógép, mosógép, páraelszívó stb. Ezek szivárgása is okozhat folyamatos vízellátást a felületeken.
Kérdések
Éppen ezért a vizsgálatot néhány kérdés előzi meg, ami segíthet beazonosítani a penészedés okát, például ezek:
- Van páraelszívó a fürdőszobában és konyhában?
- Van szárítógép vagy a belső térben teregetnek?
- Van központi légkezelő rendszer?
- Van szellőztetési rutin?
- Van reggel víz az ablakok alján vagy felületén vagy az ablakok alatt?
- Hol tapasztalható penészedés?
- Volt korábban vízvezeték vagy csatorna probléma, szerelés (WC, csaptelep, új mosógép stb.)?
- Került az épületbe régi bútor, képkeret, egyéb régi tárgy?
- Van szag-, és páraelszívó a konyhában? Szokták is használni?
- Van vízszigetelése az épületnek?
- Mikor épült az épület?
- Van valahol függőleges gipszkarton előtétfal?
Penészes fal nedvesség mérése
Mielőtt lelkesen hőkamerát ragadnánk érdemes ellenőrizni a kritikus helyek, szerkezetek relatív nedvességtartalmát. Ez azért lényeges, mert a hőkamera csak felületi hőmérsékletet tud mérni, nedvesedést – pontosabban nedvesedésre utaló lehűlő felületet – nem. Egy vizes fal lehet a hőképen ugyan olyan mint egy csont száraz falazat. Esetleg akkor tudjuk a vizesedést hőkamerával kimutatni, ha az adott felületet erősebb légmozgásnak tesszük ki, így megindul a felületen a párolgás, ami endoterm folyamat lévén lehűti a falfelületet. A légmozgás létrehozása egy megoldás, de a relatív nedvességmérés egy másik, amit én alkalmazni szoktam ebben az esetben.
A földszinti szülői háló alsó sarkának penészedése lehet, hogy külső forrásból származik. Ha igen, akkor a fal relatív nedvességtartalma magasabb, mint a biztosan száraz falszakaszé. Mivel a külső oldalon itt van elhelyezve a hőszivattyú kültéri egysége, akár abból is származhatott volna a víz. A méréssel kiderült, hogy a sarok 22-35% relatív nedvességgel rendelkezik, így a külső nedvesedést kizárhattuk ezen a ponton.
Hőkamerával a következő képet látjuk:
A sarokban a leghidegebb pont 16.8 °C, ami egy 21 °C-ra kifűtött lakásban igencsak hidegnek számít. Ez a sarok kívül a másik iker lakás fűtött terével nem határos, így egyértelműen szerkezeti hőhídról beszélhetünk, mi lehűti a belső falfelületet, ahol a páratartalom kicsapódik (jellemzően éjszaka).
Hőkamerás vizsgálat
Miután a szerkezetek nedvességtartalmáról megbizonyosodtunk, jöhet a hőkamerás bejárás. Ilyenkor természetesen a meglévő tünetek helyeire koncentrálunk először, de ezután a lakás többi részét is megnézzük, hátha találunk még valamit, amiről a megrendelő sem tudott. Ez mindig a legizgalmasabb része a feladatnak számomra. És nem árulok el nagy TikTok-ot azzal, hogy a megrendelőé is 🙂
Gyerekszobák
Az egyik legdurvább sarokban engem nem is ért meglepetésként az alábbi látvány, ami a hőkamera kijelzőjén fogadott. A tulajok annál inkább meglepődtek. A tetősíkok csatlakozásánál a hidegebb felületek nagyon szépen látszottak, a leghidegebb pont itt 16.5 °C fokos volt. A penészedés szépen lekövette vizuálisan a hőképet. Itt aztán volt néhány érdekesség is. Például a gipszkartont tartó szerkezet vonalai szépen kirajzolódtak, látszik, hogy egyes területeken a hőszigetelés valószínűleg nem illeszkedik megfelelően vagy hiányos. Másik érdekes látvány az ablakok felett húzódó hidegebb sáv, ami feltehetően a vasbeton koszorú hatását jelenti. A vasbeton szerkezet hővezetési tényezője sokkal magasabb, mint a kerámia falazaté. Éppen ezért a külső oldalon extra hőszigeteléssel szokták ellátni a hőhíd képződésének csökkentésére. Lehet, hogy hiányzik ez az extra réteg ebben az esetben, de ezt a tényt a hőkamera képe alapján nem lehet megállapítani, csak feltételezni.
Nem meglepő módon a penészedés éppen ebben a sávban halad is tovább a függőleges falfelületeken, nem csak ebben a szobában, de a többiben is.
Az ablakok felett beépített redőnytokok helyezkednek el. A penészes fal ezeken a szakaszokon intenzívebben van jelen. A hőképeken is jól látható, hogy ezek a szakaszok hidegebbek, mint a vasbeton koszorú végigfutó szakaszán. Feltehetően ezeken a részeken a hőszigetelés kisebb vastagságú vagy nincs, így jobban ki vannak téve a lehűlésnek és ezzel együtt a páralecsapódásnak is.
Fürdő
Voltak olyan helyek is, ahol kevésbé egyértelmű hőképekkel illetve hidegebb felületekkel találkoztunk. Ilyen volt például ez a pontszerű hidegebb felület is a fürdőszobában. Elképzelhető, hogy ezen a részen nagyobb hézag van a hőszigetelésben.
A fürdőszoba bejárata előtt a mennyezeten igencsak érdekes kép fogadott minket. Itt egyértelműen a hőszigetelő tábla elmozdulhatott. Mellette a hidegebb fényforrás egy fénycsatorna, amiben egy lámpa is helyet kapott. Itt is jól látszanak a már megszokott rögzítő lécek vagy profilok. Az elmondások alapján ezen a területen is sokszor penész jelentkezik. Nem véletlenül.
![]()
Rejtély
És mindig van valami, ami meglepetést okoz. Ebben a házban volt egy hidegebb téglalap alakú rész, ahol a hőképen hidegebb rész látható. Kívülről nincs semmi, csak egy erkély. Áthidaló nem lehet, mert az ablak felett nincs folytatása. Belülről nem látszik semmilyen elváltozás, penészedés sem jellemző.
Írd meg kommentben vagy e-mailben, ha van ötleted mi lehet ez!
E-mail: info@energiamernok.hu
Kapcsolat ürlap (link)
Összegzés
Azért a diagnózis egy kicsit árnyaltabb annál, hogy a lakók túl sokat zuhanyoznak, túl keveset szellőztetnek és túl sokan laknak ebben a lakásban. A penészes fal kialakulásának ez is lehet egy oka, de általában több esemény együtt hozza létre a problémákat vagy a baleseteket. Ebben az esetben az én meglátásom szerint a hőszigetelés kivitelezésének hiányosságai és a túl magas páratartalom együttesen okozzák a penészgomba telepek terjedését ebben az épületben. A hőkamerás képeken jól látszanak azok az illesztési hiányosságok, amik teret adnak a páralecsapódásoknak. De ezzel együtt a lakók szokásai is hozzájárulnak a magas páratartalom kialakulásához.
A konyhában van páraelszívó ugyan, de csak ritkán használják, mert zajos. A fürdőkben zuhanyzás után szellőztetnek, de az ablakokat nem mindig nyitják ki. A földszinti penészes fal esetén a gombatelet nem külső beázás okozza, hanem belső pára. A lépcsőház egybe nyitja az alsó és a felső szintet, így a földszinten keletkező pára is felfelé száll a tetőtér irányába. A padlásfödémen és a tetősíkban a gipszkarton mögött pedig valószínűleg párazáró fólia került elhelyezésre, így a pára megreked ezekben a terekben.
Javaslatok
Ezek után javasolt a hőszigetelési hiányosságok feltárása, vizsgálata és lehetőség szerint azok kijavítása, amivel csökkenthető a hőhidak hatása és a páralecsapódás veszélye. Ebben az esetben ez igazán nem könnyű feladat a kivitelező számára, hiszen a padlás belülről nem megközelíthető, csak a tető megbontásával.
Javasolt egy új szellőztetési rutin kialakítása a lakók számára, ami azt jelenti, hogy a fürdőket használat után a külső ablakot kinyitva, a fürdő ajtaját bezárva szellőztessék ki. Vagy gépi páraelszívó beépítése javasolt. A konyhai zajos páraelszívó esetén érdemes utána nézni, hogy a műszaki leírása milyen átmérőjű csőkivezetést ír elő az adott teljesítményhez, mert a zajosság oka sokszor az, hogy túl szűk kivezetésen próbálják meg a térfogatáramot áttolni, ami turbulenciához vezet. A szárítógép használatával is csökkenthető a belső páratartalom.
A megrendelő a felmérés után prezentálja a kivitelezőnek a hőkamerás vizsgálat eredményeit és remélhetőleg közös megegyezésre jutnak majd a hibák kijavítására. Ezekkel a képekkel azért nehéz vitatkozni ebben a helyzetben, és a tulajdonosok nagyon örültek, hogy vizuálisan is alá tudják támasztani majd az érveiket. Mind két fél érdeke, hogy először békés úton oldják meg a problémákat és a legvégső esetben kerüljön az ügy békéltetőtestület majd bíróság elé. Persze meg lehet támadni a jegyzőkönyv és a mérőeszköz hitelességét, mennyire volt pontosan kalibrálva, de őszintén: egy hivatalos, kalibrációs dokumentummal rendelkező hőkamera is ugyan ezt a képet mutatja majd, az egész csak időhúzás lenne.
A penészes fal nem játék
Ennél talán sokkal de sokkal fontosabb az, hogy egyes gomba-, és penésztípusok súlyos egészségkárosodást okozhatnak, főleg akkor, ha a gyerekszobákban ütik fel a fejüket, nem kis mennyiségben. A penészes falról levegőbe kerülő gombaspórák asztmához, rosszulléthez, folyamatos fejfájáshoz, egyéb légzőrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek, ezért komolyan kell venni őket. Ebben az esetben még szerencsésnek mondható a helyzet, mert a penész vizuálisan is megfigyelhető volt a felületeken, de előfordulnak olyan estek, főleg könnyűszerkezetes rétegrendek esetén, hogy a penész belülről észrevétlen marad.
Ha a fenti tüneteket tapasztalod akár magadon, akár családtagjaidon vagy vizuálisan is látható penészes fal a lakóteredben, esetleg dohos szagot érzel bizonyos helyiségekben, kérj szakértői segítséget a feltárásban. Az egészség kincs, vigyázz rá!
Hőkamerás vizsgálat megrendelés
Ha úgy érzed, hogy neked is szükséged lenne hasonló felmérésre, akkor az alábbi linken találsz több információt:
