2023. november 1. után jelentősen megváltoztak az épületek energetikai besorolásai és követelményszintjei, ami azt jelenti, hogy a „régi” két betűből álló energetikai hatékonysági skálát felváltotta az egy betűből álló osztályozás.

Nemcsak a besorolási osztályok, de a besorolás alapját képző számítási módszer is megváltozott, így az ingatlan eladóknak, vevőknek, bérlőknek és az új építésű ingatlant használatba vevőnek is tisztában kell lenniük az új rendszerrel.

Sőt, úgy építés esetén egy új ún. CO2 kibocsátási követelményszintnek is meg kell felelnie az épületnek, ami 20 kg/m2/év. A szén-dioxid kibocsátás szerint is besorolásra kerülnek az épületek, így az új energetikai tanúsítványokon már két besorolási skála kapott helyet: az összesített energetikai jellemző és a CO2 kibocsátás osztályai.

Mit jelent az energetikai besorolás?

Hasonlóan bármelyik termékhez, ami energiát használ fel működése közben, az épületek is jellemezhetők egy olyan számmal, ami kifejezi, hogy mennyire hatékonyan használják fel ezt az energiát a működési céljuk megvalósításához.

Mosógép példa

Az Európai Unió tagállamai – közös döntésük alapján – a fogyasztói eszközöket egy energiacímkével látják el. Az energiacímkék egyértelműen és egyszerűen jelzik a termékek energiahatékonyságát és egyéb kulcsfontosságú jellemzőit a vásárlás helyén. Ez megkönnyíti a fogyasztók számára, hogy pénzt takarítsanak meg háztartási energiaszámláikból, és hozzájáruljanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez EU-szerte.

Például egy mosógép esetén ezen az energiacímkén látható, hogy az adott mosógép, adott időtartamú programon, adott tömegű ruhát mosva várhatóan mennyi villamosenergiát fogyaszt majd egy év alatt és ehhez mennyi vizet fog felhasználni.

Ez a kis címke jelentősen befolyásolhatja a vevőket abban, hogy melyik terméket vásárolják meg, hiszen a mosógép vételára után azt üzemeltetni is kell, aminek szintén költsége van. Az üzemeltetési költségek arányosak az eszköz által felhasznált energiával és egyéb forrásokkal pl. elektromos áram mennyisége és víz felhasználása.

Egy 2019-ben készült kutatás alapján a vevők 93%-a felismerte ezt a címkét és 79%-a figyelembe vette a vásárlási döntéskor. Például a 2006-ban eladott hűtőszekrények és mosógépek nagyjából kétharmada A osztályú, míg a 2017-ben eladott hűtőszekrények és mosógépek több mint 90%-a A+, A++ vagy A+++ címkével volt ellátva.

Egy energiahatékony mosógép energetikai besorolása A+-tól mondható hatékonynak, és éves villamosenergia fogyasztása lehet XYZ kWh/év. Mivel a felhasznált XYZ energia nem sokat mond el egy laikus számára, ezért ezt az értéket egy referenciához viszonyítva, betűskálára fordítják le.

Energetikai tanúsítvány

Az épületek esetén is hasonló a helyzet, csak ebben az esetben az energiahatékonyságot vagyis az energetikai besorolást a hiteles energetikai tanúsítvány tartalmazza.

Egy épületben többféle energiaforrást is használhatnak a fűtésre, hűtésre, meleg víz készítésére, így az épületek energiacímkéje összetettebb, mint egy mosógép esetén. Ebben az esetben egy családi ház energetikai besorolásának alapja az épület energiafelhasználása egy évre vetítve és az alapterületével elosztva (kWh/m2év). Ebben az energiafogyasztásban benne van a fűtés, használati meleg víz ellátás és hűtés becsült éves energiaigénye.

Fontos megemlíteni ez csak egy becsült érték, mivel – hasonlóan a mosógépes példához – itt is rögzíteni kell néhány változót ahhoz, hogy az egyes épületek egymással összehasonlíthatóak legyenek. Ilyen rögzített érték pl. a belső hőmérséklet, amit 20 °C-ban határoznak meg. Egy mosógép fogyasztása is más, ha 5 fő használja vagy ha 1 fő, így egy családi ház vagy lakás fogyasztása is változhat, ha valaki pl. 25 °C-ra vagy 20 °C-ra állítja télen a termosztátot. Ennek ellenére az energetikai tanúsítvány és az energetikai besorolás támpont lehet annak megítélésében, hogy az épület mennyire hatékonyan használja fel az energiát egy év során.

Hiteles energetikai tanúsítványra lenne szükséged Vas vagy GY-M-S megyében? Foglalj időpontot online itt!

Miért van szükség az energetikai osztályozásra?

Az energetikai besorolásokra azért van szükség, hogy az ingatlan tulajdonosai és/vagy vevői, bérlői tudatában legyenek azzal, hogy milyen minőségű ingatlant vesznek vagy vesznek bérbe energiafelhasználás szempontjából, és így tudatosabb döntést tudjanak hozni akár fenntartásról, akár felújításról van szó.

Az EU tagállamai elfogadták azt a direktívát, ami hozzásegíti a felhasználókat az energiahatékonysági mutatók elérhetőségéhez, és ezzel segíti őket az ingatlanállomány energiahatékonyságának fejlesztésében és ezzel együtt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

Az energetikai tanúsítvány – aminek első oldala tartalmazza az energetikai besorolásokat – így minden ingatlan adásvétel kötelező elemévé vált, sőt már az ingatlan meghirdetésekor kötelező a besorolás feltüntetése.

Energetikai besorolások táblázata

2023. november 1-től az épületeket energiahatékonyságuk szerinti A+++ és I energetikai besorolásokba soroljuk, amik a következők:

• A+++ – Nulla energiaigényű (≤ 0%)
• A++ – Minimális energiaigényű (1 – 50%)
• A+ – Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú (51 – 90%)
• A – Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb (91 – 100%)
• B – Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő (101 – 130%)
• C – Korszerű (131 – 160%)
• D – Korszerűt megközelítő (161 – 200%)
• E – Átlagosnál jobb (201 – 250%)
• F – Átlagos (251 – 310%)
• G – Átlagost megközelítő (311 – 390%)
• H – Gyenge (391 – 500%)
• I – Rossz (500% <)

Ha érdekel, hogy pontosan hogy néz majd ki az új hiteles energetikai tanúsítvány, akkor ez a cikk érdekes lehet számodra: Új energetikai tanúsítvány 2023. november 1-től.

Mitől függ az energetikai besorolás?

Az energetikai besorolás alapját az ún. összesített energetikai jellemző értéke adja. Ahogy az elnevezése is sejteti ez az épületre jellemző érték magában foglalja az összes épületen belül felhasznált energiát. Ezek a következők lehetnek:

• Fűtésre használt energia
• Használati meleg víz előállítására használt energia
• Hűtésre használt energia

A felhasznált energiamennyiség mértéke függ attól, hogy milyen hatékony a hőtermelő maga vagyis a kazán, hőszivattyú stb. Milyen hatékony a hőleadás pl.: radiátor, konvektor, padlófűtés. Milyen egyéb veszteségek vannak pl.: fűtött téren kívül van a bojler stb.

Ugyanakkor a fenti energiamennyiségek felhasználása attól is függ, hogy milyen az épület energiahatékonysága vagyis mennyire jól hőszigetelt az épület.

Hogyan javítható egy épület energetikai kategóriája?

Egy meglévő épület energetikai besorolását elsősorban megfelelő vastagságú hőszigeteléssel és/vagy a nyílászárók cseréjével lehet javítani. Ezzel csökkenteni lehet az épület hőveszteségét, így a meglévő fűtési rendszer hatékonyabban tud működni.

A külső határoló szerkezetek (falak, padlásfödém, pincefödém stb.) fejlesztésével akár 2 vagy 3 kategóriát is lehet javítani az épület besorolásán.

Csak a külső hőszigetelés fejlesztése után érdemes a gépészeti rendszert hatékonyabbra cserélni, amivel további 2 vagy 3 kategória ugrást is el lehet érni a besorolásban. Ez lehet a régi gázkazán cseréje kondenzációs kazánra vagy egy teljesen új hőszivattyús fűtési rendszer beépítése is.

Új építésű családi ház követelményei

Új építésű családi házak vagy társasházak esetén több követelménynek kell megfelelni egyszerre, amiről részletesen ebben a bejegyzésben írtam.

Röviden összefoglalva a változásokat:

• 2023. november 1. után bejelentet építés esetén nem szükséges a 25% megújuló részarány teljesítése, azonban az új CO2 kibocsátási határérték (20 kg/m2/év) megköveteli a hatékony és magas hatásfokú fűtési rendszerek beépítését. Ez a követelményváltozás egyben nagyobb szabadságot is ad az építtetőknek.
• A külső határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek előírásai minimálisan változtak.
• Gondoskodni kell a hatékony árnyékolásról.
• A fajlagos összesített energetikai jellemző határértéke lakóépületek esetén 76 kWh/m2/év

A többi változás részletes leírásához kattints ide.

Energetikai besorolás jelentősége

Először is 2023. november 1-től minden ingatlan hirdetés esetén kötelező feltüntetni az épület energetikai besorolását a hirdetésben, ezért az energetikai tanúsítvány elkészítéséről már az eladás előtt érdemes gondoskodnia az eladónak.

„Az épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását” – 3.§ (2a) 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet

Másrészt az energetikai tanúsítvány alkualapot képezhet akár az eladói, akár a vevő oldalon állunk, hiszen egy jó energetikai besorolású ingatlan esetén független szakértő által hitelesített dokumentummal rendelkezik az eladó az épület energetikai minőségéről. Akkor is, ha az épület felújításra szorul, az új energetikai tanúsítványok felújítása javaslatokat tartalmaznak, amiket a tanúsító szakember az adott ingatlanra szab meg illetve javasol. A felújítás mértéke tartalmazza az elérhető besorolást is két esetre, így ezek segíthetik a vevőt a felújítási irányokban.

Pályázatok esetén kifejezetten fontos, hogy a hiteles energetikai tanúsítvány pontos és precíz legyen, hiszen a támogatási kérelmeknél sokszor megtakarított energia százalékra adják a támogatási összeget vagy CO2 kibocsátás csökkentéssel arányosan. Ebben az esetben a CO2 kibocsátási és összesített energetikai jellemzői besorolások is nagy jelentőséggel bírnak, így érdemes tapasztalt mérnökre bízni az elkészítését.

Gyakori kérdések

Milyen energetikai követelményeket kell teljesíteni egy új családi ház építése esetén 2023. november 1. után?

Ezzel kapcsolatban egy részletes cikket írtam, amit itt olvashatsz el: Új energetikai tanúsítvány 2023. november 1-től.

Kötelező napelem telepítése új építés esetén?

1. november 1. után az új építésű lakóépületek esetén nem kötelező a 25% megújuló részarány teljesítése, azonban egy új CO2 kibocsátási határértéknek meg kell felelni, ami 20 kg/m2/év. Ez azt jelenti, hogy az épületben továbbra is kénytelenek lesznek az építtetők hatékony épületgépészeti rendszereket beépíteni, amivel ez a határérték tartható. (Megj.: eddig sem a napelem volt kötelező, csak a megújuló részarány, amit akár hőszivattyúval is el lehetett érni).

Minden épületre kötelező az energetikai tanúsítvány?

Igen, ingatlan adásvétel esetén minden épületre kötelező hiteles energetikai tanúsítványt kiállítani, kivéve:

• a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
• b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
• c) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
• d) hitéleti célra használt épületre;
• e) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
• f) műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.