Új épületenergetikai követelmények

Vannak olyan emlékezetes számkombinációk, amiket érdemes megjegyezni, mert megkönnyítik az életünket, így aztán nem kell újra és újra megkeresni őket. Ilyen a bankkártyánk PIN kódja, kapucsengő beléptető kódja, a gyerek születésnapja, de az építészek számára ilyen pl. az 1997. LXXVIII is, ami a munkájukat alapjaiban határozza meg.

Van egy rendelet, ami az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szól, ami ha nem is nagyon, de hatással van minden építészmérnök munkájára, már csak azért is mert olyan követelményeket tartalmaz, aminek bizonyos épületeknek meg kell felelniük. Ezt a megfelelést jobb esetben egy szakági tervező ellenőrzi a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet alapján.

Szerencsére ennek a rendeletnek a számát már nem kell többé fejben tartani, ugyanis 2023. november 1-től már teljesen máshogy fogják nevezni, mégpedig 9/2023. (V.25) ÉKM rendeletnek. A név változásával pedig meglepő módon a tartalom is változni fog. Ennek megfelelően pedig az épületekre vonatkozó energetikai követelmények is megváltoznak, ami minden építész munkáját érinteni fogja novembertől.

Energetikai tanúsítóként végig követtem a módosításról szóló egyeztetéseket 2017 óta szakmai fórumokon, továbbképzéseken, szakmai előadásokon és webinárokon. Ebben a cikkben szeretném, amennyire csak lehet röviden, összefoglalni azokat a fontosabb változásokat, amik kifejezetten a te munkádat érinthetik, ha építészként dolgozol.

Az új rendelet mind az egyszerű bejelentéshez, mind pedig az építési engedélyhez között tevékenységek esetén 2023. október 31-ét követően lép hatályba.

Az épületenergetikai követelményeket összesen 6 szinten kell majd a meghatározott épületeknek teljesíteniük.

• I. Hőátbocsátási tényezők (határoló szerkezetek)
• II. Fajlagos hőveszteség-tényező (teljes épület)
• III. Összesített energetikai jellemző (teljes épület és épületgépészet)
• IV. Nyári túlmelegedés
• V. Gépészeti elemi követelmények
• VI. Megújuló energia CO2 kibocsátás

 

I. Hőátbocsátási tényezők

5 db határoló szerkezet hőátbocsátási tényezőjének követelménye is változik.

• Fa vagy PVC üvegezett nyílászáró 1,15 W/m2K helyett 1,1 W/m2K
• Üvegtető 1,45 W/m2K helyett 1,5 W/m2K
• Tetősík ablak 1,25 W/m2K helyett 1,3 W/m2K
• Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen tér közötti ajtó 1,45 W/m2K helyett 1,4 W/m2K
• Fűtött és fűtetlen tér közötti fal 0,26 W/m2K helyett 0,4 W/m2K

Ezek közül jelentős enyhítés, a fűtött és fűtetlen terek közötti falak követelményének változása. Így pl. egy fűtetlen garázs és fűtött épületrész közötti belső falra nem szükséges a külső homlokzati falnak megfelelő hőszigetelést tenni. A legtöbb helyen persze eddig sem tettek, de most már a rendelet is megengedi.

Jogos lehet a kérdés, hogy mi értelme van 0,05 nagyságrendű értékkel változtatni a követelményeken. A válasz igazán banálisan egyszerű. Erre azért volt szükség, mert a legtöbb teljesítménynyilatkozaton a hőátbocsátási értékek egy tizedesjegy pontosságig kerülnek feltüntetésre. Most már mindenki nyugodtan aludhat éjszaka, ebből többé már nem lesz félreértés.

Tehát az eddig használt szerkezeti rétegrendek továbbra is meg fognak felelni az új előírásnak. Például 30 cm PTH N+F téglafal 15 cm EPS hőszigeteléssel.

A legfontosabb változás a talajjal érintkező szerkezeteket érinti, mely ezentúl nemcsak a szerkezet ellenállását veszi figyelembe, hanem a talaj hatását is tartalmazó ún. „egyenértékű hőátbocsátási tényező”-re vonatkozik. Ez nagyobb épületek esetén enyhítést jelent, ugyanis a hőáramnak nagy vastagságú talajrétegen kell átjutnia, mely önmagában is jelentős hőszigetelő hatással rendelkezik. Egy minimális hőszigetelési vastagságot azonban ezután is alkalmazni kell, melynek részleteit a rendelet tartalmazza.

„A talaj hatását is tartalmazó egyenértékű hőátbocsátási tényező. Terepszint közelében vagy terepszint felett fekvő padló esetében a padló kerülete mentén vízszintes síkban legalább 2,5 m, vagy függőleges síkban a padlósík alatt legalább 1,5 m mélységig perem hőszigetelést kell alkalmazni, amely legalább 2,5 m2K/W hővezetési ellenállással rendelkezik. Ha a terepszint közelében fekvő padló tartalmaz legalább 2,5 m2K/W hővezetési ellenállású hőszigetelő réteget, perem hőszigetelésként elegendő a terepszint alatt 0,5 m mélységig függőleges síkban elhelyezni legalább 2,5 m2K/W hővezetési ellenállású hőszigetelő réteget.” – 9/2023 ÉKM 1. melléklete

 

II. Fajlagos hőveszteség-tényező

A fajlagos hőveszteség-tényező követelménye sok bosszúságot tudott okozni a régi rendelet előírásai miatt. Ez abból eredt, hogy a tényező követelményértéke felület/térfogat aránytól függ. Kisebb, de 50 m2-t meghaladó lakóépületek esetén hiába felelt meg az összes határoló szerkezet önmagában a követelményeknek, az épület fajlagos hőveszteség-tényezője mégsem felelt meg, mert a m2/m3 aránya olyan kicsi érték volt. A megfelelést csak úgy lehetett elérni, ha „feleslegesen” vastag hőszigetelést alkalmaztunk egy-egy szerkezeten, ezzel talán felesleges költségbe verve a megbízókat.

Nos ez megoldódni látszik, mivel a hőveszteségtényező követelménye az új építések és a jelentős felújítás alá eső épületek esetén is enyhülni látszik, mert megszűnik a korábbi „könnyű” és „nehéz” épületek megkülönböztetése.

Új építések esetén a közel nulla energiaigényű épületek (KNE) követelményszintje a korábbi könnyű és nehéz szint közé kerül. Ebből adódóan a már korábban említett kisebb épületek esetén ez enyhítést jelenthet, ugyanakkor a nagyobb épületeknél szigorítást. Tapasztalatom szerint inkább az első esetben lesz ez nagyobb segítség mint a másodikban súlyos probléma.

Jelentős felújítás alá eső épületek vagy olyan bővítés esetén, ahol a bővítmény alapterülete meghaladja a meglévő épület hasznos alapterületének 100%-át egyértelműen könnyítésről beszélhetünk a fajlagos hővesztség-tényező követelményszintjének változásával kapcsolatban. Ez nagyobb mozgásteret biztosít majd a tervezés során. Felújításoknál jellemzően nem vagy nehezen lehet csak a padló réteget vagy pincefödémet hőszigetelni. Gyakori eset, hogy a nyílászárók egy részét már kicserélték, de nem a mai elvárásoknak megfelelő minőségben, az építtető pedig nem akart újra nyílászáró cserét. Ezek az épületek csak nehezen elégítették ki a követelményeket. Sokszor emiatt estek el támogatástól vagy pályázattól.

III. Összesített energetikai jellemző

Fontos változás, hogy az új rendelet szerint már csak a lakó- és szállásjellegű épületekre vonatkoznak a számszerű összesített energetikai jellemző követelmények. Az oktatási és irodaépületek pedig az „egyéb” kategóriába sorolódnak át, ahol referenciaépület módszerrel kerülnek meghatározásra a határértékek.

Lakóépületek esetén ez a követelmény 76 kWh/m2/év. Ez a korábbi rendelet szerint az AA besorolást jelentette, aminek a megnevezése „Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb” volt.

Jelentős felújítás esetén kicsit enyhültek ezek az értékek is: nagyobb épületnél nincs változás 110 kWh/m2/év, kisebb épületeknél viszont 140 helyett 150 kWh/m2/év lett a megengedett legnagyobb érték. Ezzel a tervezett gépészeti rendszerekben is kaptunk valamennyi mozgásteret.

Ez azt jelenti, hogy az új építés esetén továbbra is maradnak a szigorúbb előírások a gépészettel kapcsolatban, de a felújítások és bővítések esetén nagyobb lesz a mozgástér, ha a meglévő gépészeti rendszert szeretnék a megrendelők meghagyni.

A használatbavételkor kiállításra kerülő hiteles energetikai tanúsítványok besorolási skálája is változott, amiről ebben az új energetikai tanúsítvány bemutatásáról szóló cikkben olvashatsz részletesen.

IV. Nyári túlmelegedés

Az eddigi nyári túlmelegedésre vonatkozó követelményt felváltja egy, inkább a hő védelemre vonatkozó követelmény.

Ez azt jelenti, hogy a napsugárzásnak kitett ÉK-K-D-Ny-ÉNy tájolású transzparens szerkezetek napvédelméről valószínűleg a legtöbb esetben gondoskodni kell. Miért a legtöbb esetben? Az új rendelet úgy fogalmaz, hogy csak akkor kell megfelelni ennek a követelménynek, ha az északi tájolástól legalább 45°-kal eltérő tájolású (tehát ÉK-től ÉNy-ig), vagy 45°-nál alacsonyabb hajlásszögű (tehát „függőleges”) transzparens szerkezeteinek összfelülete meghaladja az épület hasznos alapterületének 8%-át.

Talán mondanom sem kell, hogy a legtöbb épület várhatóan ez alatta a 8% alatt lesz, ezért az árnyékolás kérdésével foglalkozni kell.

A követelménynek, aminek a maximálisan megengedett értéke egyébként 0,3 [-], úgy lehet megfelelni, ha

• alacsonyabb sugárzásátbocsátási (g) képességű üvegezést választunk
• társított árnyékoló szerkezetet alkalmazunk
• árnyékvetőket alkalmazunk, amik korlátozzák a benapozottságot a nyári hónapokban.

Abban az esetben, ha egy ablak egyébként is árnyékban van, ezekre nem lesz szükség.

V. Gépészeti elemi követelmények

Az épületgépészeti rendszerek terén kisebb mértékben ugyan, de történtek változások.

Az ún. komfortparaméterek egy az egyben kikerültek a rendeletből, már csak egy ajánlás szerepel benne az MSZ EN 16798-1 szabvány használatával kapcsolatban, ami a kondicionált terek paramétereire vonatkozóan tesz ajánlásokat.

Változott a fűtési és HMV csővezetékek hőszigetelésére vonatkozó előírás, ami főleg a kivitelezőket és gépész tervezőket érinti.

Lényeges változás, hogy bármilyen épülettechnikai rendszer telepítésekor vagy akkor, ha jelentős felújítás esetén lecserélésre vagy korszerűsítésre kerülnek, a rendszereket értékelni kell az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló új kormányrendelet szerint (200/2023 Korm. rend. és 176/2008).

Az érintett felhasználási célhoz tartozó megváltoztatott részrendszereknek meg kell felelniük legalább a „normál” kategóriának, beépített világítás esetén a „jó” kategóriának.” Ez az előírás lényegében kikényszeríti, hogy ne kerüljenek alkalmazásra rossz hatékonyságú rendszerelemek mégpedig úgy, hogy nem ír elő konkrét műszaki megoldásokat.

VI. CO2 kibocsátás

Új követelmény lesz a CO2 kibocsátási értékhatár, ami egyben majd az új energetikai tanúsítványok besorolási alapját is képzi, tehát használatbavétel esetén fontos tényező lesz. A CO2 kibocsátási határértékek továbbra is kikényszerítik majd a megújuló energiaforrások használatát vagy az egyéb energiaigényt csökkentő technikákat pl.: hővisszanyerős szellőztetési rendszer.

Az új CO2 követelményt csak új építés esetén kell alkalmazni majd, értéke maximum 20 kg/m2év lakóépületek esetén. Számítása a végső energiaigény és az épületben használt energiahordozók CO2 átalakítási tényezői alapján történik.

Ezzel együtt megszűnik a kötelező 25%-os megújuló részarány a KNE épületek esetén, de ettől függetlenül célszerű és javasolt megújuló energiát hasznosító gépészetet betervezni a CO2 követelmény teljesítése miatt.

Egyéb fontos változások

Fontos változás, hogy az energetikai követelményeknek való megfelelés igazolását, vagyis a bejelentéshez szükséges energetikai számítást csak energetikai tanúsítói (TÉ) jogosultsággal rendelkező szakember végezheti el.

Így csak gépész tervezői jogosultsággal (G) az energetikai munkarész már nem készíthető el!

Jogos kérdések

Mi történik, ha egy épület közel nulla energiaigényűként lett beadva 2023. október 31. előtt, de az új rendelet szerint nem felel meg a követelményeknek a hiteles energetikai tanúsítványban?

Ebben az esetben az energetikai tanúsítvány mellett csatolni kell a bejelentéskor hatályos állapotú rendelet szerinti energetikai számítást is.

Akkor most mehet a gázkazán és klíma vagy mit mondjunk az építtetőknek és felújítóknak?

Új építés esetén teljesen jogosan merül fel itt a kérdés, mert eddig az összesített energetikai jellemző mellett egy másik követelmények is meg kellett felelni, ez pedig a híres neves 25% megújuló részarány volt. A helyzet az, hogy ezt a követelményt megszüntették, így már nem a megújuló részarány lesz a szűk keresztmetszet, hanem az ún. CO2 kibocsátás fajlagos értéke, ami nem haladhatja meg a 20 kg/m2év értéket új lakóépület esetén.

Mivel az új számításra írt szoftver első verziója 2023.10.13-án került feltöltésre, amiben még csak egyszerű műveleteket lehet elvégezni, gyakorlati tapasztalat (2023.10.16-án) nincs azzal kapcsolatban, hogy milyen gépészeti rendszer milyen arányban, mekkora fűtött alapterület mellett fogja tudni teljesíteni ezeket a követelményeket. Itt most elsősorban a kondenzációs gázkazán és hőszivattyús klíma kombinációjára gondolok.

Amint ezzel kapcsolatban lesz tapasztalat és igény rá, írok itt a blogon róla.

Az biztos, hogy a hőszivattyús fűtési rendszerek kielégítik majd mind a két követelményt, ahogy eddig is.

Jelentős felújítás vagy bővítés esetén nincs CO2 kibocsátásra vonatkozó követelményszint, így ebben az esetben maradhatnak a már meglévő, korszerű fűtési rendszerek pl. kondenzációs kombi gázkazán. De az elavult, régi ÉTI gázkazánok 30 éves elektromos bojlerrel biztosan nem fogják kielégíteni az összesített energetikai jellemző követelményszintjét, hiába nincs CO2-re megkötés. Ezekben az esetekben javasolt lehet minimum a gázkazán cseréje kondenzációs kombi verzióra. Többek között ezt hivatott ösztönözni az épülettechnikai rendszerek minősítésére vonatkozó követelmény (V. rész).

Összegzés

Azt gondolom, hogy összességében a rendelet alkotóknak és a szakmai segítőknek nem a szigorítás volt a cél, amikor az új energetikai rendeletet megalkották. Inkább egyfajta racionalizálás és összehangolás történt, amire szükség volt. Magam is sok-sok olyan helyzettel, épülettel találkoztam, ahol a korábbi rendelet előírásai betarthatatlanok voltak vagy felesleges költségbe verték a megbízókat. A rendelet változása kihat majd az építészek és az épületgépészek munkájára is, de természetesen az energetikai tanúsító szakembereknek van talán a legfontosabb feladata: a változásokat megismerni, alkalmazni tudni, és a társtervezőket szakmailag felelősen tájékoztatni a lehetőségekről.

Világossá válik, hogy ezeket az új számítási formulákat és adatbázisokat már nem lehet házon belül fejlesztett excel táblákkal lekezelni. Ahogy az energetikai előírások egyre fontosabb szerepet játszanak a tervezési folyamatban az energetikusok szerepköre is megnövekszik.

Bár a hazai szoftver fejlesztők (ami két céget jelent) gőzerővel dolgoznak az új rendeletet alkalmazó programcsomag kidolgozásán, a cikk írásának napján még csak kezdetleges funkciók elérhetőek, a hivatalos online nyilvántartás pedig csak teszt üzemben fut.

Ha esetleg felmerült benned kérdés a cikkel vagy az új szabályozásokkal kapcsolatban, írd meg nekem az info@energiamernok.hu e-mail címre.

Igyekszem az új tapasztalatokat megosztani ezen a blogon a továbbiakban is, hasonló részletességgel. Ha szeretnél róla értesülni, iratkozz fel a hírlevélre és küldök egy rövid értesítőt, ha új cikk jelenik meg a blogon.

Hasznos linkek és források

• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek az épületenergetikai követelményekkel összefüggő módosításáról
• 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
• Új e-tanúsítás online nyilvántartó rendszer
• E-építés E-tanúsítás hírei
• Budapesti Mérnöki Kamara szakmai cikke a tanúsítási rendelet változásairól
• BPMK épületenergetikai online tájékoztató fórum
• Épületenergetikai fórum YouTube előadás
• Új energetikai tanúsítvány minta
• Így fog kinézni az új energetikai tanúsítvány