Ismét egy tanulságos történetet hoztam hőkamerás vizsgálat témakörében, ami végül a megfelelő épületgépészeti tervezés kérdésköréhez vezetett. Kedves Ügyfelem azzal keresett meg, hogy a konyhában legalább 3 fokkal hidegebb van náluk, mint az összes többi szobában. Arra volt kíváncsi, vajon a hőfotó megmutatja-e a hiba forrását.
Hőkamerás vizsgálat
Az épület egy 2000-es évek elején épült két szintes családi ház, ami kívülről megfelelően van hőszigetelve, a lábazati hőszigetelést is szakszerűen készítették el a tulajdonos felügyelete mellett. A nyílászárók fából készültek, kétrétegű hőszigetelt ablakok vannak mindenhol. Gázkazánról megfűtött padlófűtés van az egész épületben. Belépve a házba kellemes meleg fogad.
Péter és Eszter már alig várják, hogy elmondják nekem, miért hívtak ide. Eszter pedig sietve ki is nyitja a konyhaszekrény ajtaját, és elővesz belőle egy kis digitális hőmérőt, ami 16 °C-t mutat, majd felhívja a figyelmemet arra is, hogy a szobatermosztát 22 °C-ra van beállítva. Péter már mutatja is nekem, hogy hol vannak letekerve a padlófűtés csövei, és annak ellenére is hideg ez a konyharész, hogy az áramlást duplájára állította az adott zónában. A panasz: hideg konyha, hideg padló, pedig a fűtési vízhőmérséklet 40 °C-ra van állítva.
A konyha helyzete
A konyha a földszint egyik sarokban elhelyezkedő helyisége, ami felett ráadásul félig egy terasz van. Mellette pedig egy fűtetlen kamra található. Közelebb lépve a konyhaszekrényhez azonnal érzem a hidegebb levegőt.
Gyorsan körbenéztünk a hőkamerával, találunk-e valamit, ami arra utalhat, mi okozza ezt a nagy hőmérséklet különbséget.
Hőhidak keresése
Általában a sarkok a leggyengébb pontjai egy ilyen korú épületnek, ami be is igazolódik a hőképeken. A padló 16 °C, a sarok 17 °C, a plafon kb. 18 °C. Szépen látjuk a padlófűrési kör végét, ami éppen a konyhaszekrény előtt ér véget.
A leghidegebb pont 16 °C, a legmelegebb pedig 24.5 °C. Ez óriási különbség. Szegény Eszter kénytelen vastag zoknit és bélelt papucsot felvenni, ha főzni szeretne. Valóban nagyon kellemetlen ilyen hideg padlón még 2-3 percig is állni.
(A mosogatógép köszöni szépen, kicsit melegebb, mint a többi szekrényajtó.)
Itt már kezd gyanús lenni, hogy miért 25 °C-os az előremenő hőmérséklet, és miért ér véget a padlófűtés csövezés ennyivel a konyhabútor előtt, de nézzük tovább, hogy találunk-e még valamit.
Ugyan ennek a saroknak és a plafonnak a találkozásánál 15.5 °C felületi hőmérsékletet mérünk.
Terasz vizsgálata
Bár még nem esett szó róla, de egyből látszik, hogy a plafonon melegebb rácsszerkezet rajzolódik ki, ami arra utal, hogy gipszkarton álmennyezet készült. A melegebb rácsok pedig a fém tartó profilok. Feltételezhetően a gipszkarton mögött hőszigetelés található. Arra is következtethetünk, hogy a hőszigetelés megfelelően lett elhelyezve a karton mögött, mivel jelentős hidegpontot, sávot nem látunk. Efölött a plafon fölött található egy terasz.
(Ezt egy olcsóbb, gagyi hőkamerával nem látod meg.)
Nézzük meg, hogy ennek a terasznak van-e bármi köze a hidegebb érzethez. Kicsit nagyobb látószögben kiderülne, ha valami hiba lenne. Ebben az esetben az elégtelen hőszigetelés vagy szerkezeti hiba miatt egy kontrasztos hidegebb felületet kellene látnunk.
A lenti hőkamerás felvételen azokat a felületeket látjuk kékkel jelölve, ahol a felületi hőmérséklet kisebb, mint 22 °C. Egy épületgépészeti tervezés esetén ez a hőmérséklet reális tervezési hőmérséklet. Ebből a nézetből vagy szűrésből az derül ki, hogy a konyha felett lévő terasznak van hatása a konyha plafonjának hőmérsékletére. Péter elmondása szerint a terasz kb. a konyha felénél (lámpák vonala) kezdődik, előtte pedig egy fűtött szoba van. Ezt a vonalat nagyjából látjuk is a lehűlési sávban.
Sarkok
A konyhaszekrény hátlapja sajnos teljesen eltakarja a falakat, ezért azokról nem tudtam képeket csinálni, de azért az egyik sarokszekrénybe bepillantottam. Itt már 14.2 °C-os, kifejezetten hideg felületeket találtam.
Bár nem volt róla szó, de abban az esetben, ha nem lenne páraelszívás, és bent teregetnének a lakásban, szinte garantált, hogy ezekben a sarkokban és végig a konyhabútor mögött penészedés lenne. Pont ezek a helyek és hőmérsékletek azok, ahol a penész legnagyobb valószínűséggel ki tud alakulni. Jellegzetes penész szagot nem éreztem, a bútor felületein nem látható penész nyoma, de a 14 °C azért elég hideg egy 22 °C-ra állított lakásban.
Egy új építésű háznál jártam korábban, ahol a penészedés okát kerestük. Itt tudod elolvasni: Penészes fal hőkamerás vizsgálata.
Fűtetlen kamra
Tovább haladva a fűtetlen kamra felé, szépen feltárul előttünk egy újabb hidegebb sáv, a padlófűtés ismét végetér a kamra előtt jó 40 cm-rel.
A kamra ajtó jobb alsó sarkában látjuk, hogy azért ez sem zár teljesen jól, a beáramló hidegebb levegő szép lilára festi a hőképet. Az éles szeműek már látják, hogy a tulajdonosok próbálkoztak a huzatot csökkenteni a kamraajtó aljára eszkábált polifoam „hőszigetelő” hurkával. Ebből a képből azt is megtudjuk, hogy légmozgás is van a két helyiség között, ami valamilyen filtrációra utal, ezért megnézzük, hogy az ablakoknál látunk-e valamilyen hibát, tömítetlenséget.
A konyhában két nagy fa ablak található, amiket Péter elmondása szerint azóta nem nyitottak ki, hogy be lettek építve, ugyanis az egyik a mosogató csapjába ütközne, a másik pedig a tárolt gépekbe.
Ablakok hőkamerás vizsgálata
Az egyik ablak sarkában már látunk is egy kis hibát, ami igaz nem jelentős, mégis egyértelmű inhomogenitás, befújó hideg levegő, ami a tömítés hibájára, vetemedésre esetleg beépítési hibára utalhat.
Tovább vizsgálódva találunk még azért az ablakok mentén meglepetéseket. Mind a két ablak alsó részén 10-12 °C hőmérsékleteket mértem. Persze ebben az is benne van, hogy az ablakok előtt eszközöket tárolnak, de a 11 °C akkor sem egy átlagos érték, amit ablak közelében mérnünk kellene. A 17-18 °C még csak-csak elfogadható, de ez a mértékű lehűlt felület erősebb filtrációra utal. Mivel a két ablak egymással kb. szemben helyezkedik el, a kettő között állva érezni is lehet a légáramlatot.
Lassan-lassan összedódnak a vizsgált eredmények a fejemben, és arról beszélgetünk, hogy miért ér véget a padlófűtés ennyivel a szekrény és a kamra előtt. Nekem úgy tűnik, hogy a helyiség hővesztesége sokkal-sokkal nagyobb, mint a padlófűtéskör által leadott teljesítmény, így nem képes a szobát felfűteni, a veszteségeket pótolni. Kérdezem, hogy az építés előtt volt-e épületgépészeti tervezés. Beugranak a régi építkezős emlékek Eszternél és mondja, hogy a szakemberek azt mondták, felesleges letekerni a padlófűtést a szekrények alá, hiszen az kiszárítja a fát és tönkreteszi majd a szekrényeket. Hümmögök, de Péter közben megkér, hogy nézzünk rá a bejárati ajtóra is, mert szerintem az sem 100-as. Hát nem is az.
Bejárati ajtó hőkamerás képei
Ennél szebben nem is lehetne bemutatni egy vetemedett fa ajtón beáramló hideg levegő hatását. Benyomás nélkül nem is záródik be ez az ajtó, a konyhában beáramló levegő pedig értelmet nyer. Itt a másik forrás, ahol a levegő bejut a lakásba. Persze penész sincs.
Vissza a konyhába, ahol közben Péter előkeresi az építéskor készült egyik fényképét, és kezd összeállni, hogy mi is lehet az igazi oka annak, hogy ez a helyiség ilyen hideg. Valóban jóval előbb végetér a padlófűtés köre a falak előtt. Ezen kívül, még a csatorna is ott fut a Porotherm téglába marva. Látjuk, hogy nem jelentősek ezek a veszteségek önmagukban, de így összeadódva, komoly hőveszteséget jelentenek.
Nem is kell mondanom semmit, Péter összerakja fejben, hogy nem kellett volna hinni a szakiknak, át kellett volna kicsit gondolni jobban ezt a konyhát. Pedig a gyakori kérdéseken a 2. válasz egy az egyben az ő helyzetüket írja le.
Azért foglaljuk össze, hogy mi is történik itt:
- A konyhának arányaiban sokkal több lehűlő felülete van a többi helyiséghez képest
- Az ablakok légzárása nem megfelelő
- A konyha fűtetlen kamrával is határos, aminek az ajtaja nem zár megfelelően
- A padlófűtés csövezései vagy 80 cm-rel a faltól végződnek
- Ezeket a tényeket a hőkamerás képek is igazolják
- A konyha padlófűtés köre kétszeres térfogatáramra van állítva
Ennek a konyhának a hővesztesége feltehetően jóval nagyobb, mint amekkora hőteljesítményt a padlófűtés képes leadni. A terasz, a fűtetlen kamra, a vetemedett ablakok, a kiugró falsíkok, hatásai szépen összeadódnak a hőveszteségben. A konyhabútor kiszáradásának megmentése pedig azt eredményezte, hogy nem lett elég felületen letekerve a padlófűtés, nem tud elég hőt leadni, miközben persze pár méterrel kevesebb cső kellett hozzá.
Tanulság – Épületgépészeti tervezés
Röviden? Szánd rá a pénzt az épületgépészeti tervezés megrendelésére és ne higgy a szakiknak.
De most tényleg. Mennyibe kerülne ezt a rendszert utólag rendesen megcsinálni. Őszintén nem tudom, de a pénznél a bosszúság és kényelmetlenség sokkal-sokkal felemésztőbb helyzet, mint a pénz része. Az biztos, hogy egy épületgépészeti tervezés sokszorosába kerülne ez a munka.
Az épületgépészeti tervezés során minden egyes helyiség hőveszteségét kiszámoljuk pontosan. Így megkapjuk, hogy melyik helyiségben, mekkora átmérőjű, milyen hosszú, milyen sűrű padlófűtéssel lehet pótolni ezt a hőveszteséget. Pontos kiosztási tervvel, szabályozással együtt.
A kivitelezés során lesz a kezedben egy konkrét rajz és terv, hogy hogyan kell kivitelezni a fűtést ahhoz, hogy ilyen problémák ne forduljanak elő. És ha mégsem így készül el a munka, mert a szakik nem így szokták csinálni, akkor legalább lesz a kezedben egy papír, amire hivatkozhatsz, hogy így kellett volna megcsinálni, ahogy az épületgépész tervező előírta. De terv nélkül, utólag, már nincs mit csinálni.
Kérlek, ha a saját házadat építed, akkor add meg magadnak ezt az esélyt, és védd meg magad a gépész kiviteli tervvel! Ne a megfelelő tervezésen spórolj, hanem azon, hogy nem kell kijavítani a rosszul elvégzett munkát a saját költségeden.
Kérj ajánlatot tőlünk épületgépészeti tervezéshez.
Mit lehet tenni?
A hőkamerás épületdiganosztika csak egy feltáró eszköz arra, hogy megtaláljunk egy problémát vagy bizonyítsuk azt. Ez nem oldja meg a hibát. De iránymutatást adhat abban, hogy mivel nincs gond és mivel lehet.
Nyilván Péter nem fogja az egész konyhát újra felverni, és letekerni még egy kört.
Amit tehet, hogy az osztógyűjtőben megpróbálja a konyha körének tömegáramát növelni, ezzel a hőmennyiség leadást is megemelni. Ennek az egyik hosszadalmas beállítási folyamata lehet, ha a konyha körét teljesen kinyitja, miközben a többi, nagyobb kör szelepén fojtást alkalmaz. Mindezt addig csinálja, amíg az előremenő és visszatérő ágak közötti hőmérsékletkülönbség (delta T) közel azonos nem lesz. Nem elegendő csak a kis kör tömegáramát növelni, a többi nagyobb ágat fojtani kell hozzá, hogy nagyobb hőteljesítményt tudjunk elérni a kis körön. A 40 °C-os előremenő sem oldja meg a problémát önmagában.
Ha ez sem segít, akkor jön a kókányolás: a konyhaszekrény aljában el lehet helyezni esetleg egy hősugárzót, fűtőfilmet, vagy a mennyezeten egy infrapanelt, vagy az ablakokat ki lehet cserélni, a kamra ajtót tömíteni. Az ablakcserével vagy annak jobb beállításával és a filtráció csökkentésével lehet a helyiség hőveszteségét tovább csökkenteni.
Hőkamerás vizsgálat helyett inkább kérj tőlünk épületgépészeti tervezés elkészítésére ajánlatot, de ha nálad is vannak hidegebb szobák, akkor hőkamerás felmérésben is szívesen segítünk.
Tetszett a cikk? Másnak is érdekes lehet? Akkor küldd tovább bátran!
